fbpx

Az ISV kifejlesztett olyan komplex vemhes és szoptató koca premixeket, amelyek maximálisan kielégítik a mai sertések genetikailag determinált táplálóanyag-igényét. Az „esszenciális premixek” maximálisan kielégíti korunk kocáinak minden biológiailag aktív anyagszükségletét, ezáltal jelentősen növekedhetnek a sertéstartásban fontos gazdasági mutatók.

Az elmúlt időszakban komoly és sikeres genetikai változásokon ment keresztül a sertéstermelés. Ennek során az alomlétszám jelentősen növekedett, valamelyest emelkedett az alomtömeg, és a kocaforgó is nőtt. A szervezet így megnövekedett igényét ki kell elégíteni, mert a kocák minőségi éhezésük esetén az elvárt eredményeket nem tudják produkálni.

„Hangsúly a minőségen, a mennyiségen és az arányokon van”

A minőségi takarmány-összetevők mellett nagyon fontos a takarmány megfelelő aminosavaránya, az elektrolit-egyensúly, valamint a mikroelemek és nyomelemek megfelelő és kielégítő mennyisége.

A vemhes kocák ásványianyag-igénye nem különbözik nagyban a növendék állatok igényeihez viszonyítva. Mindenképpen fontos viszont, hogy a makro-mikro- és ultraelemek szerves kötésben legyenek a könnyebb és hatékonyabb biológiai hasznosulás érdekében.

A premixekben található szerves mikroelemek hozzájárulnak a kocák kiegyensúlyozott inzulinszintjéhez, ami fontos a megfelelő anyagcsere-folyamatokhoz, az egyenletes energiaellátáshoz, valamint a szexuálszteroidok szintéziséhez. A megnövelt mennyiségű dipeptideknek köszönhetően a magzatokban maximális az izomszövet-építés (elsődleges és másodlagos izomrostok), ami a leglényegesebb tényező a későbbi hizlalási időszakban. A kocák és a magzatok számára is alapvető esszenciális aminosavak jelenlétének köszönhetően a kocák szoptatás során bekövetkező tömegvesztésének mértéke csökken úgy, hogy a magzatok fejlődése és növekedése maximális, valamint a tejtermelés is kiváló szinten marad.

Javasolt értékek:

  • Ca 8,5 g/kg
  • P(összes)6,8 g/kg
  • P (haszn.) 3,7 g/kg

A szoptató koca Ca- és P-mérlege negatív és az erős Ca-hiány (0,6 g/nap) csökkenti termelt tej mennyiségét. Kalciumtúletetés esetén a cink iránti igény növekszik, ezért fontos a két elem szükséges mennyiségének a beállítása. A foszfor esetében a gabonafélék és az olajos magvak foszfortartalma rosszabbul hasznosul, mint az állati eredetű vagy a szervetlen P-forrás.

 A cink-és mangánhiány csökkenti az alomszámot, a relatív vagy abszolút hiányos jódellátás veleszületett golyvát okozhat. A koca vemhesség alatti szelénellátásától függ a született malacok szelénkészlete, az antioxidáns státusza, valamint az E-vitaminnal is összefüggő immunállapot. A megfelelő tejtermelést és az immunrendszer támogatását 0,3 mg/kg Na-szelenittel vagy szelén-metioninnel biztosítani tudjuk. Megemelt mennyiségű kolin (2 g/kg), biotin (0,6 g/kg) és folsav (2 g/kg) javítja a születési alomlétszámot.

A szoptató koca takarmányfelvételét a környezeti tényezők (stressz, tartástechnológia, meleg, illetve párás terem) csökkenthetik, ezért a szárazanyagra vonatkoztatott ásványi- és hatóanyagokból magasabb koncentrációval kell számolnunk. Természetesen a kondícióbecslés eredményei határozzák meg a fejadagot.

A kondícióbecslést időzítsük a választás idejére, a vemhesség 55-60. napja, valamint a fialás körüli időre, amikor a fejadag nagysága még adott esetben korrigálható, ezáltal elkerülhetjük a vemhesség alatt kialakuló nem megfelelő kondíciót és ezek következményeit.

A vemhes kocák megfelelő (jól emészthető, funkcionális) rostellátására a 6% nyersrost elfogadható, mivel a rosttartalom további emelése az energia- és fehérjetartalom rovására menne.

A vemhesség utolsó hónapjában az energiaigény 15-20%-kal nő, mert a magzat, a magzati termékek és a raktárképzés igénye már jóval nagyobb, ezért ennek az időszaknak az első felében vemhes, a másodikban szoptatós kocatápot célszerű etetni, 2,4-2,6 kg-os adagban. A vemhesség késői szakaszában és a laktáció alatt etetett többlet zsír javítja a születendő malacok számát és túlélési arányát.

A szoptató koca energia- és táplálóanyag-igénye nagyon magas. Az első 28 órában nagyon fontos, hogy föcstejhez (kolosztrum) hozzájussanak az újszülött malacok, ugyanis ezt követően a vékonybélben lezáródik a bél-vér barrier, és az IgA kivételével az immunglobulinok nem tudják betölteni aktív védőszerepüket. Az újszülött malacok a tejjel energiaforráshoz (tejcukor, zsír), passzív immunitáshoz (immunglobulinok), növekedési hormonokhoz (amelyek meghatározzák a későbbi fejlődésüket) és a gyomor-béltraktus fejlődéséhez szükséges biológiailag aktív anyagokhoz jutnak hozzá. A kolosztrum fölvételét célszerű mérni és rendszeresen ellenőrizni. Ilyenkor a született alom tömegét följegyezzük, majd 24 óra múlva újra meg kell mérni az alomtömeget. Abban az esetben, ha nincs tömegváltozás vagy esetleg csökkenést tapasztalunk, abban az esetben a kolosztrum fölvétele nem volt megfelelő. Amennyiben a kolosztrum fölvételének a hiánya tejhiányból ered, akkor érdemes állományszinten a fialás napján, valamint másnap oxitocinnal történő kocakezelés. A bélrendszer néhány napon belül megkétszerezi a súlyát és differenciálódik, és ezt az érési folyamatot a föcstej vegyületei serkentik. A bélfal szöveti differenciálódását a föcstejben levő peptidek, inzulin, az epidermális növekedési faktor, az IGF-I és biogén aminok (spermin, spermidin) segítik és irányítják. Ezeknek az anyagoknak a kocában történő szintéziséhez elegendő mennyiségű aminosavra és ultraelemre van szüksége. A laktáció előrehaladtával a tej fehérjetartalma csökken, zsír- és tejcukortartalma pedig nő. Az újszülött malacok legfontosabb energiaforrása a tejben található zsírsavak. Ezt a változást ki kell elégíteni a takarmány megfelelő mennyiségével és minőségével.

A tudatos szelekciós munka következtében az újszülött malacok növekedési erélye nagyobb (amennyiben felvették a megfelelő mennyiségű és minőségű kolosztrumot, amely 30-szor több növekedési hormont tartalmaz, mint későbbiekben a koca tej) az elmúlt időkhöz viszonyítva, ami jóval magasabb szintű ellátást is igényel a koca részéről, 21. életnapra a kocának naponta 18 liter tejet kellene termelnie ahhoz, hogy a malacok elérjék növekedési képességeik maximumát. A tapasztalatok szerint a kocák tejtermelése a laktáció 8. napja körül már kevesebb a szükségesnél, ami a választáskori elvárt testtömeg elmaradásában visszaköszön. Ezért nagyon fontos a laktáció alatt a napi nagy mennyiségű tejtermelés (18 kg) mellett 7-8 kg táp fölvétele, ami megfelel koca életfönntartó szükségletén fölül minden malacra számolva 500 gramm szoptató kocatápnak.

A tenyészkocák takarmányozása során az esszenciális zsírsavak a prosztaglandin-szintézisben játszanak szerepet, ezért a megfelelő ellátottságot figyelembe kell venni, a javasolt mennyiség 15 g/kg.

A kocák takarmányozása esetén a cél a kocák étvágyának maximális szinten tartása a tejtermelés érdekében, valamint a túlzott súlycsökkenés elkerülése. A laktáció első két hetének takarmányfelvétele befolyásolja a következő ivarzást és alomszámot, a választási alomsúlyt, csökkenti az izomkatabolizmust és a zsírbontást.

Az ISV premix fejlesztői nem feledkeztek meg a genetikai előrehaladás mellett arról sem, hogy az idei takarmányok fehérje-és aminosav-tartalma, valamint makro- és mikroelem-tartalma messze elmarad az előző években mért értékektől. A modern folyékony takarmányozási rendszerek esetében sokszor probléma (keverő hiányosságai, nem megfelelő melléktermék előkészítés) a moslék homogenitása. A durva szemcseméret miatt, a csoportosan tartott kocák moslékos etetése esetén az erősebbek leitták a vízoldékony részt a többiek meg „többnyire” kukoricadarát ettek csak. Ennek kiküszöbölésére az ISV kifejlesztette az ISV-WEDA PRÉMIUM takarmány sorát (premixek, takarmány kiegészítő), amellyel biztosítható a homogén moslék még durva szemcseméret esetén is, javítva ezzel a vemhes és szoptatós kocáknál is mennyiségi és minőségi takarmány felvételt.

Élettani és táplálkozástani hatások

A premixek kiváló élettani hatásai számos pozitív táplálkozástani hatást eredményeznek. Az összetevők csökkentik az izmok lebomlását, csillapítják a gyulladást, elősegítik az izomtömeg-növekedést, felgyorsítják a regenerálódást, támogatják az optimális hormontermelést, elősegítik a kötőszövetek és az ízületek szervezeti szilárdságát.

Szabályozzák a prosztaglandinok szintjét, amelyek esszenciálisak a hormontermeléshez és az immunrendszer működéséhez, továbbá a szervezet gyulladásra, illetve fájdalomra adott reakcióira. Elősegítik a sejtek membránjainak felépítését, védve azokat a káros behatásoktól és hozzájárulnak szerkezeti épségükhöz. Az energiatermelésben, a vérben történő oxigénszállításban, a növekedésben, a sejtosztódásban, az idegműködésben, a sejtek közti kommunikációban és a hormontermelés szabályozásában is aktív szerepet játszó összetevők teszik komplexszé a SUPER-SOW premixeket.

Üzemi eredmények

A vemhes és szoptató koca premixet egy Bács-Kiskun megyei sertéstelepen is kipróbáltuk. A telep járványvédelme és állategészségügyi státusza kiváló. A tenyészállatokat szigorú szelekciós program keretében választották ki és tartják fent a tiszta vérvonalat, az F1-es kocákat pietrain terminál kan spermájával termékenyítik. A telep fiaztatói adatai kiválóak. Az elmúlt öt év fialási átlaga 12,72 db/koca, az élve született malacok száma 15 837 db, 11,57 db/koca. A fiaztatói elhullás az országos átlaghoz viszonyítva nagyon jónak mondható, 7,8%, 421 malac. A halva született malacok száma 1254 db, ami 7,33%-nak felel meg. Az egy kocára eső választott malacok száma 14 601 db (10,86) malac. A SUPER-SOW premixek felhasználásának köszönhetően a kísérleti telepen az élve született malacok száma 601-gyel több lett, az egy kocára eső választott malacok száma pedig 483 plusz malacot jelentett éves viszonylatban. A biológiailag aktív összetevők hatására a magzati fejlődés kiegyensúlyozottabb volt, vitálisabb malacok születtek, ami megmutatkozik abban is, hogy a halva született malacok száma 109-cel kevesebb lett, mint amit az elmúlt években feljegyeztek, valamint a fiaztatóban 66 malaccal kevesebb hullott el (1. táblázat).

A premixek összetételüknek, a hozzáadott szakmai háttérnek és a kiváló alapanyagoknak köszönhetően még ezen a kiváló szaporodásbiológiai mutatókkal rendelkező telepen is mutattak gazdaságilag érezhető pozitív eredményt.

Üzemi eredmények táblázata

 

MUNKATÁRSUNKTÓL