A magas termény- és takarmányárak, illetve az alacsony sertéspiaci felvásárlási árak komoly fejtörést okoznak a sertéstartóknak a tekintetben, miként tudnák a termelési önköltséget csökkenteni. Ha áttekintjük a sertéshústermelés költségösszetételét, megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb ráfordítás a takarmányozás költsége. Az alábbi tárolási technológiának az a lényege, hogy a betakarított terményeket szárítás nélkül, nedvesen raktározzuk, megtakarítva ezzel a terményszárítás és a betárolt termény manipulálásának állandó költségeit. A légmentes környezetben való tárolásnak két változata ismert:
- roppantással és kémiai adalékanyagok használatával fóliatömlőben vagy falközi silóban való légmentes tárolás,
- zárt fém tároló silóban, szemesen, „kombájntisztán” történő légmentes tárolás. Ez az ISV-Harvestore tárolás-technológia.
Fóliatömlőben vagy falközi silóban történő tárolás
A légmentes közegben való tárolás lényege, hogy a nedves szemes kukoricát, CCM-et (Corn Cob Mix, szem-csutka keverék), egyéb nedves gabonamagvakat (búza, árpa, rozs) a levegőtől elzártan – anaerob baktériumoknak köszönhetően – tejsavas erjedés segítségével tudjuk tartósítani, ezáltal huzamosabb ideig tárolni. Röviden vizsgáljuk meg mind a két légmentes közegben való tárolási módot:
Elsőként a fóliatömlőben illetve falközi silóban történő tárolást, majd a zárt fémsilóban történő tárolást. A fóliatömlőben vagy falközi silóban huzamosabb ideig történő minőségromlás nélküli tároláshoz a takarmányt tartósítani kell. A tartósítás az előbb említett anaerob baktériumok okozta tejsavas erjedés következménye. Ahhoz, hogy a tejsavas erjedés meginduljon, több lényeges feltételnek is teljesülnie kell:
- A kukorica nedvességtartalmának 22% felett kell lennie.
- A kukorica-, illetve gabonamagvak kemény kérgét (héját) fel kell nyitni, a magok felületét meg kell növelni. Ezért szükséges a roppantás vagy az elődarálás.
- Az előkészített, roppantott vagy elődarált terményt a tejsavas erjedést okozó baktériumtörzsekkel, kémiai adalékanyagokkal, szerves savval be kell oltani. Ezt általában a roppantással vagy az elődarálással egy menetben kell végrehajtani.
- Az előkészített, beoltott takarmányt légmentesen be kell tárolni. A betárolás történhet fóliatömlőbe vagy falközi silóba.
Mind a fóliatömlős, mind a falközi silóstárolási módszereknél a tartósításra előkészített és tárolásra kész takarmányt a lehető leggyorsabban a kiválasztott tárolóba be kell tölteni, kerülve az előkészített takarmány levegővel történő érintkezését. A tárolásra előkészített takarmányban a levegővel való érintkezés gyors minőségromlást eredményez. Ezért az egész technológiai folyamatot gyorsan végig kell vinni. Ehhez azonban nagyteljesítményű roppantó vagy darálógépet kell beszerezni. A roppantást és a darálást végző gépek drágák, energiaigényük jelentős költség, ehhez társul az adalékanyagok ára, továbbá a betöltés és a tömörítés költségei.
A fóliatömlőbe tárolás esetén a PE fólia biztosítja a légmentes raktározás feltételeit. A fóliák UV állóak és általában egyszer használatosak. Nagy előny, hogy a fóliatömlő viszonylag olcsó, a telep közelében elhelyezhető. Ugyanakkor célszerű a megtöltött tömlőket beton padozatra fektetni, így a kitárolás során a megközelíthetőség rossz időjárási körülmények között is megoldható és a rágcsálóktól is jobban megvédhető a takarmány. Ez azonban többletberuházást jelent.
A falközi silóba történő tárolásnál a feltöltendő silórészt gyorsan fel kell tölteni és megtömöríteni, mert ezáltal biztosítható a légmentesség. A betöltött takarmányt felülről fóliával szokták lezárni. A folyamatos felületi nyomást földeléssel vagy gumiabroncsok elhelyezésével lehet biztosítani. A legjobb megoldás, ha a falközi silótér tetővel ellátott épületben van elhelyezve. A kukorica korrozív tulajdonsága miatt saválló betonból célszerű a falközi silót megépíteni, ha erre nincs lehetőség, akkor a beton felületeket PE lemezekkel kell szigetelni. Ennél a tárolási módnál is jelentős beruházási igény merül fel.
Mind a falközi silós, mind a fóliatömlős tárolás esetében a kitároláskor elkerülhetetlen a takarmány levegővel történő érintkezése. Mindkét esetben lesz egy visszamaradó vágott/mart felület, ami a levegővel érintkezik. Itt a takarmány minőségromlása biztosan bekövetkezik, továbbá a rágcsálók és a madarak potenciális fertőzésveszélyt jelentenek.
Összefoglalva: a technológia alkalmazásakor jelentős beruházási igény merül fel (roppantó, daráló gép, falközi siló, stb.), de a tartósításra előkészítés és a betárolás után nem merül fel további energiaköltség. Hátrányt jelent még a kitárolás következményeként keletkező veszteség. Az így tartósított takarmányt adagológarat és további darálás közbeiktatása után közvetlenül a sertés etetőrendszerekbe juttathatjuk.
A fóliatömlőben vagy falközi silóban történő tárolás előnyei
A fóliatömlőben tárolás legfőbb előnye az, hogy a technológia megvalósítása lényegesen kisebb ráfordítással jár a légmentesen zárt fém tárolósilóban történő tárolással szemben. Ugyanakkor minden évben jelentkeznek olyan állandó üzemeltetési költségek, ráfordítások (roppantás, elődarálás, kémiai adalékanyagok és a fólia ára), amelyek az ISVHarvestore tárolási technológiánál nincsenek.
A technológia megvalósításához, meg kell építeni a beton tároló felületet, vagy a falközi tárolórészt, illetve be kell szerezni a nedves daráláshoz az átmeneti tároló/adagoló garatot. Hosszabb távú üzemeltetés során azonban az évenkénti járulékos költségek miatt, már nem olcsóbb beruházás a fóliatömlőben, vagy falközi silóban történő tárolás az ISVHarvestore tárolási technológiával szemben. Ezen megfontolások alapján az ISV Zrt. a kis és közepes gazdaságoknak 3000–5000 hízó férőhelyig a fóliatömlőben, vagy falközi silóban történő tárolási technológiát ajánlja, míg a nagy gazdaságok részére 5.000 hízóférőhely felett az ISV-Harvestore prémium tárolási technológiát javasolja. Az ISV Zrt. a fóliatömlőbe és a falközi silóba történő tárolás teljes technológiáját kínálja önöknek: A finn Murska cég termékei, darálók, szemroppantók, fóliatöltő gépek teljes palettája megtalálható az ISV Zrt. kínálatában.
Keressék kollégáinkat.
BOGNÁR ISTVÁN