Hazánkban az elmúlt két-három évtizedben jelentős változás állt be a sertésszaporítás módszerének tekintetében. Eleinte a természetes pároztatás hívei voltak többségben. Egyrészt a megszokottól eltérő, új dolgoktól való félelem miatt, másrészt a mesterséges termékenyítés itthon alkalmazott módszereinek tagadhatatlan kezdeti gyermekbetegségei, kiforratlansága miatt.
Lassan, főleg gazdaságossági okokra tekintettel, majd a módszer hatékonyságának növekedését, hatékonyságát látva egyre többen álltak át a mesterséges termékenyítésre. A megbízhatónak elfogadott un, kanállomások számának gyarapodása, és az országosnak mondható lefedettség következtében napjainkra egyre inkább jellemzővé válik, hogy a sertéstelepeken a termékenyítéseket már vásárolt spermával végzik. A kanállomásokon előállított termékenyítő anyagoknak országos, illetve uniós szabványoknak megfelelő minőségűnek kell lenniük sűrűség, eltarthatóság, termékenyítőképes spermiumok száma, stb. tekintetében. Ennek érdekében az előállítás során az üzemeltető megfelelő háttértudással, kellően felszerelt laboratóriumi körülmények közt állítja elő termékét. Az ilyen helyekről származó spermák általában megbízható minőségűek.
Akad azonban még most is jó néhány telep, ahol a saját kanok által termelt spermát használják fel. Ezeken a telepeken a felszereltség többnyire a minimális szakmai követelményeknek megfelelő csak, és mindössze a napi rutin feladatok elvégzését elősegítő háttér információk megszerzéséhez nyújtanak segítséget. A hatékony termelést elősegítő ismerteket, az előbb említett ok miatt nem tudják alkalmazni. A sperma minőségének bírálata általában kis, kb. 100X-os nagyítási értéken végzett, a tapasztalatok alapján eléggé elnagyolt motilitás vizsgálatra szorítkozik, mely inkább csak a tömegmozgás intenzitásának észlelésére alkalmas. Ez arra elegendő, hogy a vizsgáló, felkészültségétől függően, elég szubjektív módon valószínűsíteni tudja, hogy a spermiumok megfelelő számban eljuthatnak a petesejtekig, és körülbelül milyen arányú hígítást alkalmazhat. Arra azonban nem, hogy megítélje, az egyes spermiumok alkalmasak-e az eredményes termékenyítés véghezvitelére. Az objektív elbírálást nehezíti, főleg tárolt (hűtött) sperma esetén a tárgyasztal melegítő hiánya is. Az sem mindegy, tárgyasztal melegítővel, vagy tárgylemez melegítővel rendelkezünk-e? Lényeges különbség, hogy a tárgyasztal melegítő a mikroszkóp tárgyasztalán kerül elhelyezésre, azzal egységet alkotva, a vizsgálat során a spermát folyamatosan közel testhőmérsékleten tartja. A tárgylemez melegítő a mikroszkóptól különálló egység, melyen előmelegítjük a tárgylemezt, amit aztán a rácseppentett sperma mintával a mikroszkóp tárgyasztalára helyezünk. Ott aztán a rohamos hővesztés hatására a spermiumok lelassulnak, nehezítve a mozgás intenzitásának tényszerű elbírálását.
A termelékenység alakulásának ugyan csak kis, de nem elhanyagolható szelete a spermakezelés, elbírálás, hiszen a kocák egészségügyi, és kondicionális állapotán keresztül a tenyészállomány kor szerinti összetételén keresztül a tartástechnológián át a takarmányozásig sok fontos összetevője van a folyamatnak. Mégis kár lenne a mikroszkóp szakszerű használatában rejlő lehetőségeket kiaknázatlanul hagyni. Ne féljünk a nagyobb, 200X-400X-os nagyítási értékeket is használni. Igaz ilyen nagyítás mellett már ajánlatos fedőlemezt használni, főleg tárgyasztal melegítő alkalmazása esetén, mert a vizsgált spermából felszálló pára könnyen kicsapódik az objektív lencséjén, az átláthatatlan lesz, vagy elhomályosodik a kép. Ilyen nagyítás mellett már megfigyelhető az egyes spermiumok mozgása is. Csak a „céltudatos” intenzív, egyenes előrehaladó mozgást végző spermiumok felelnek meg a célnak, tehát a túlnyomó többséget ezek alkossák. Az egy helyben rezgő, kis kőröket leíró, céltalanul bolyongó spermiumoknak nem sok esélyük van elérni a megtermékenyítendő petesejtig, és kis nagyítási érték mellett esetleg ez is aktív mozgásnak tűnik!
Ha a mikroszkópos vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy valami nincs rendben a kanok sperma minőségével, érdemes komolyabb, spermium morfológiai vizsgálatra mintát küldeni. Ezt a szolgáltatást az ISV ZRt. budapesti központja is nyújtani tudja. A mintákat általában postai úton, Eppendorf csőben, kémcsőben, egyszer használatos vérvételi fecskendőben, termékenyítő flakonban, jól lezárva, gondosan csomagolva ajánlatos küldeni, hogy a szállítás során ne semmisülhessenek meg. Fontos, hogy a minta hígítatlan, tömény spermát tartalmazzon! Mintánként 3-5 ml elégséges mennyiség. A vizsgálat folyamán a spermából kenetet készítünk, majd speciális festési eljárással megfestjük, és legalább 1200X-os nagyítási érték mellett vizsgáljuk. Így a telepeken nem észlelhető morfológiai rendellenességekre is fény derül. Az eredményleírásban százalékos arányban megadjuk a különböző spermium defektusok mértékét, mely a defektusok milyenségétől és mennyiségétől függően befolyásolja az adott sperma, termékenyítő képességét is. Az egyes minták a számbeli összegzés mellett szöveges minősítő jelzőt is kapnak.
Mint tudjuk, a sperma minősége sem állandó. Függ a kan pillanatnyi egészségi állapotától, a tartási és takarmányozási körülményektől, a spermavétel gyakoriságától és rendszerességétől, esetleg a kan életkorától is. Éppen ezért célszerű negyedévente, de legalább évente kétszer elvégeztetni. Így, jó esetben megelőzhetjük, csökkenthetjük a visszaivarzásokból, alacsony alomlétszámokból eredő kellemetlenségeket.
A teljesség igénye nélkül az alábbiakban néhány fotóval szemléltetnénk a leggyakoribb, a szokásos telepi motilitás vizsgálat során már nem észlelhető spermium morfológiai rendellenességeket:
Egyszerűen hajlott farok
Hajtűszerűen hajlott farok
Hajtűszerűen hajlott, fejre tapadt farok
Tekeredett farok
Retroaxiális farok
Proximális plazmacsepp
Disztális plaznacsepp
A spermium morfológiai vizsgálat során észlelt rendellenességek milyensége és mennyisége támpontot ad az adott sperma termékenyítő képességének elbírálásában. Bizonyos spermium anomáliák esetén a spermiumnak nincs, vagy alig van esélye eljutni a petesejtig. Más esetben eljuthat, de képtelen elvégezni a termékenyítést. Előfordulhat, hogy a termékenyülés megvalósul, de az adott rendellenességből kifolyólag az embrió nagyon korai stádiumban elpusztul.
Zárszóként visszatérnék a fentebb említett mondatra, mely szerint kár lenne kihagyni a mikroszkópban rejlő lehetőségeket. Már a telepi motilitás vizsgálat során a szokásosnál kicsivel nagyobb nagyítási érték alkalmazásával, egy gyakorlottabb szemmel rendelkező ember észlelheti a durvább spermium rendellenességeket. Az alábbi fotó 280X-os nagyítási érték mellett, festetlen, beszáradt mintáról készült.
A fent látott képek alapján könnyen felismerhetők a hajtűszerűen hajlott farkú spermiumok
Hasonló festett minta ugyan ezen a nagyítási értéken (280X)
LUKÁCSI ANDRÁS