Malactakarmányozás terén az ISV meghatározóvá és húzóerővé vált a takarmány piacon az utóbbi 5 évben. A Partnereinknél elért telepi eredmények alapján elmondhatjuk, hogy hazai termelési körülmények között, az általunk előírt etetési technológia mellett 70. életnapra a malacok elérik, vagy meghaladják a 30 kg-os testtömeget. Mindezt olyan gazdaságosan, hogy az ISV malactakarmányok megtérülése a legjobb a hazai takarmány piacon.
Fontosnak tartjuk, hogy a fiatal malacok növekedési erélyét maximálisan kihasználjuk, hiszen a genetikát kell takarmányozni, a genetikát kell kiszolgálni takarmánnyal, technológiával és a managementtel.
A nem megfelelően emészthető malactápok alkalmazása esetén a malacok fejlődése megtorpan. E probléma kiküszöbölésére az ISV csak olyan alapanyagokat használ fel a tápok gyártása során, amelyek emészthetősége a malacok számára optimális.
Így humán fogyasztásra is alkalmas alapanyagokat használunk fel. A receptek összeállításánál figyelembe vesszük a legújabb kutatási eredményeket, az optimális energia-fehérje arányt, az energia-emészthető aminosav arányt, emészthetőségi értékeket, életkornak megfelelő enzim és mikroelem ellátást. Így az ISV malactápsor biztosítja a malacok dinamikus fejlődését a következő etetési technológia szerint, 28 napos választási időt figyelembe véve:
- 5-20 életnap között 0,5 kg ISV PANNON PIG BABYSTARTER malactáp.
- Elhullás: 4-5 %,
- Átlagos napi ttgy. 250 g/nap,
- Születési testtömeg: 1,5 kg/malac; választási ttmg.: 8,0 kg,
AZ EREDMÉNYT BEFOLYÁSOLJA:
- koca takarmányozása (kocát tejre kell takarmányozni)
- genetikai háttér (jó anyai tulajdonságokkal rendelkező vonal)
- állategészségügyi helyzet (E. coli, cirkovírus, PRRS – mentesség)
- első nap „A KOLOSZTRUM NAPJA”
telepi adottságok (vezetés, dolgozók, technológia)
- 20-25 nap között átmenet a BABY- és PRESTARTER malactápok között.
- 5-40 életnap között 6 kg ISV PANNON PIG PRESTARTER malactáp.
A malacok 5-7 kg takarmányt fogyasztanak el, tömeggyarapodás 6,0 kg/malac, napi ttmgy. 300-450 gramm/malac,
AZ EREDMÉNYT BEFOLYÁSOLJA:
- a választás módja (takarmányváltás ideje, módja)
- a battéria hőmérséklete
Javasolt hőmérsékleti értékek a választást követően
(Az ettől való eltérés mindig veszteséget okoz!)
- etető minősége (hozzáférhetőség a takarmányhoz)
- ivóvíz minősége (hőmérséklete, nyomás, pH, hozzáférhetőség)
- takarmány gyógyszerezettsége (ne vigyük túlzásba)
- takarmány minősége (alapanyagok minősége = pénzből lehet pénzt csinálni)
- ez a szakasz készíti elő a malac későbbi növekedési erélyének kihasználhatóságát, a legfontosabb, hogy NE LEGYEN HASMENÉS ÉS MINIMÁLIS LEGYEN AZ ELHULLÁS
- 40-45 nap között átmenet a PRESTARTER és STARTER malactápok között.
- 45-70 életnap között 25 kg ISV PANNON PIG STARTER malactáp.
Átlagos napi ttmgy. 650 g/nap, felhasznált takarmány ezen időszak alatt 24-28 kg/malac, a malacok 70 napos korra 30-32 kg testtömegűek, fajlag 1,55 kg/kg, vagy később a malacok 80 napos korra 36-38 kg testtömegűek, fajlag 1,75 kg/kg,
AZ EREDMÉNYT BEFOLYÁSOLJA:
- elhelyezés körülményei (csökkenő hőmérséklet, megfelelő ivóvíz, szellőzés)
- átállás a prestarterről a starterre (folyamatos: azonos savanyítók, enzimek, funkcionális rostok)
- állategészségügyi helyzet.
A fiatal malacok növekedési erélyét, genetikai potenciálját csak abban az esetben tudjuk maximálisan kihasználni, ha az összes eddigi tényező mellett a legnagyobb veszteségeket okozó CIRKOvírus kártételt is ki tudjuk küszöbölni.
A PCV2 oktani szerepet játszik a sertések választás utáni cirkovírusos sorvadásában (Postweaning Multisystemic Wasting Syndrome, PMWS), valamint a sertések dermatitis nephropathia szindrómájában (Porcine Dermatitis and Nephropathy Syndrome: PDNS). A cirkovírus egyes szerzők szerint a légzőszervi megbetegedés komplexben (porcine respiratory disease complex, PRDC), a kocák vetéléseiben, és újabban a választott malacok bélgyulladásában is szerepet játszhat.
A PCV2 okozta fertőzés klinikai és kórtani megjelenését illetően két, egymástól eltérő formában jelentkezik. A heveny forma esetén levertség, lázas hőemelkedés, valamint nehezített légzés jelentkezhet. Ezekben az esetekben a kórbonctani vizsgálat során súlyos fokú tüdőoedema, mellvízkór, szívburok vízkór, a nyirokcsomók megnagyobbodása figyelhető meg.
A PMWS főként a választás utáni időszakban (esetleg a hízlalási fázis első időszakában) az állatok fejlődésbeni elmaradásában, az állományok szétnövésében, elégtelen takarmányhasznosításban valamint másodlagos baktériumos és parazitás fertőzések gyakoribb előfordulásában nyilvánulnak meg. A kórbonctani vizsgálat során a gyenge tápláltsági állapot mellett a perifériás és a bélfodri nyirokcsomók jelentős megnagyobbodása, tüdőgyulladás, fundus tájéki gyomorfekély és a szövődményeknek megfelelő elváltozások figyelhetők meg. A kórszövettani vizsgálatokkal megállapítható elváltozások jól demonstrálják a vírus immunrendszert károsító hatását. A lymphoid szervekben (lép, nyirokcsomók, thymus) lymphocyta depletio, gócos elhalás, syntitialis óriássejtek, valamint esetenként basophil citoplazmazárványok mutatkoznak. A tüdőben a vírus gócos atelectasia mellett mononuclearis sejtes interstitialis gyulladást, macrophag proliferatiót és ugyancsak syntitialis óriássejtek képződését idézi elő. Az agyvelőben esetenként perivascularis gyulladásos sejtes érfalbeszűrődések figyelhetők meg.
A sertések választás utáni cirkovírusos sorvadása (PMWS)
A PMWS elsősorban 50-70 napos malacokban, a battériás időszakban fordult elő heveny vagy idült formában. A heveny forma esetében gyakori a hirtelen elhullás, valamint egy-két napon keresztül légzőszervi tüneteket észlelhetők. Elhúzódó esetekben a PMWS-re jellemző sorvadás, állomány szétnövés figyelhető meg az érintett egyedeknél.
A PMWS heveny esetében a mellvízkór és/vagy szívburokvízkór sok esetben súlyos fokú interstitialis vizenyő és általános savós nyirokcsomó duzzanat volt megfigyelhető.
A tüdő súlyos fokú interstitialis vizenyője PMWS heveny esetében
Idült forma esetében az állományokban a malacok 10-35 %-ában fejlődésben való visszamaradást, szétnövést tapasztaltam. Az érintett malacok nem fejlődtek, „kiszőrösödtek”, illetve testtömeggyarapodásuk elmaradt egészséges társaikhoz képest. A PMWS elhúzó formája esetében diagnosztikai vizsgálatok során a gyenge tápláltsági állapot mellett, a testtájéki nyirokcsomók (főleg az ágyékiak) duzzanata mellett ritkán mellüregben híg, alvadásra nem hajlamos szalmasárga szabad savószerű tartalom van. A tüdő esetenként megnagyobbodik, a lebenykék közötti kötőszövet megszélesbedett, kocsonyás tartalommal beszűrődött. Amennyiben a tüdőben másodlagos baktériumos fertőzés is mutatkozik, akkor a társfertőzésnek megfelelő kórbonctani elváltozások figyelhetők meg (heveny vagy félheveny pleuritis, hurutos-gennyes bronchopneumonia stb.) a lép (ha baktériumos jellegű vérfertőzés nem mutatkozott) kóros elváltozást nem mutatott. Az esetek 10-15 %-ában heveny vagy idült máj- és veseelfajulást, valamint fundusi gyomorfekélyt találtam. A vékony és vastagbélben esetenként heveny gyulladás fordult elő. A PCV-2 okozta megbetegedések esetén elvétve lehetett elhalásos vékony- és vastagbélgyulladást látni.
A PMWS-ben elhullott állatok kórboncolása során gyakorta észlelhetők a tetemesen megnagyobbodott vékonybélfodri nyirokcsomók.
Ritkán a vékonybél egyes szakaszain felületes, esetenként a nyálkahártya mélyebb rétegeire is terjedő elhalást figyeltünk meg és ezeken a területeken is a vírussal fertőzött sejtek tömegével fordultak elő.
Egyes esetekben, a bélfodor kifejezett vizenyőjének kíséretében a vastagbélben is kiterjedt nyálkahártya-elhalást találtam és a vírus ezekben is nagy mennyiségben jelen vannak
A sertések dermatitis nephropathia szindrómája (PDNS)
A PDNS sporadikusan a hízlalási időszak bármelyik szakaszában jelentkezhet, bár megfigyelésem szerint gyakrabban fordul elő idősebb hízókorban, ritkán a tenyészállatokban is, elsősorban kocákban. A PDNS-ben elhullott sertések kórbonctani vizsgálatával a bőrben a test különböző területein szembetűnők a pontszerű-lencsényi vérzések, amelyek extrém esetben csaknem az egész test bőrében térképszerűen is mutatkoztak.
Az említett bőrelváltozások mellett a vesében mutatkoztak jellegzetes elváltozások. A vesekapui nyirokcsomók mindegyik esetben a normálisnál nagyobb, duzzadtak, barnavörösen tarkázottak voltak. A vesék felületén és metszéslapján vérzéseket és szürkés-fehér gombostűfejnyi gócok vannak. A súlyos veseelvátozásokkal összefüggésben, a következményes veseelégtelenség miatt gyakran fordult elő fundusi gyomorfekély kialakulása, valamint a karbamid kiválasztásban bekövetkezett ammónia felszaporodás következtében vizeletszag, uremia.
Multifokális vérzéses bőrgyulladás
Szürkés-fehér gócokkal és vérzésekkel tarkított, duzzadt vese, és a hozzátartozó nyirokcsomó véres infiltratiója
A kórszövettani vizsgálatok során a bőrben vérzésekkel, hámelhalással, a vérerek lympho-histiocytás, alkalmanként eosinophil granulocytás beszűrődésével, fibrinoid necrosisával és thrombotizációjával kísért gyulladást találtunk. A vesékben félheveny-idült, lympho-histiocytás beszűrődéssel, interstitialis fibrosissal és többmagvú óriássejtek képződésével, valamint a tubulusok kitágulásával kísért vesegyulladást észleltünk.
Az elváltozást mutató szervek gyakorisága 21 PDNS-ben elhullott sertésben (elváltozások száma/vizsgált szervek száma; %)
BUKOR ZOLTÁN és DR. DEIM ZOLTÁN