Pálfán született 1951-ben. Állattenyésztői oklevelet szerezett, majd sertéstenyésztő szakmérnökként másoddiplomázott a Kaposvári Egyetemen. 1973 és 1986 között a Fejér megyei Állattenyésztési Felügyelőségen, majd annak jogutódjánál dolgozott. 1986-tól napjainkig az ISV Zrt. alkalmazottja, annak 25 éve tenyésztési igazgatója. A 90-es évektől a Pannonhibrid fajtakeresztezés kialakításában vállalt kiemelkedő szerepet. 2004 és 2008 között a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének (FSE) elnöke, napjainkban is elnökségi és tenyésztési szakbizottságának tagja, a MÁSZ elnökségi tagja volt több cikluson keresztül, az országos állattenyésztési kiállításokon bírálóbizottsági tag. 2011-ben az állattenyésztés területén végzett kiemelkedő teljesítményének elismeréséül Ujhelyi Imre-díjban részesült. Szerény, őszinte, szakmai szemmel gondolkodó ember, építő véleményét sok helyen megfontolják, ami segíti és előre viszi a magyar sertéstenyésztést. Elévülhetetlen érdemei vannak a magyar fajták kialakításában, nemesítésében és teljesítményeik növelésében. Közel 50 évnyi lelkiismeretes szakmai és erkölcsi munkája nyomot hagyott a sertéságazatban. 2021. október 23-a alkalmából a Magyar Állattenyésztők Szövetsége felterjesztése eredményeként Életfa Emlékplakett Bronz fokozatával tüntették ki.
Mivel lehet meggyőzni arról azokat, akik magyar genetikát használnak, hogy továbbra is ezt az utat válasszák?
A magyar fajtákkal, keresztezésekkel átlagos tartási és takarmányozási körülmények között is megvalósítható a gazdaságos árutermelés, az átlagosnál jobb viszonyokra pedig kimagasló teljesítménnyel reagálnak. Mivel az anyai és terminál fajtákból is kicsi populációkkal rendelkezünk, állományainkba vérfrissítésre új vonalakat kell integrálnunk időről időre. A magyar genetikát használók elismerik és értékelik munkánkat. Üzemeikben a magyar tenyészállatok megbízhatóan termelnek, a gazdák szeretnek velünk dolgozni.
Az elmúlt évtizedben milyen tenyésztési célok voltak a nemesítés középpontjában, és az előttünk álló évtized milyen változást hozhat?
Már tíz évvel ezelőtt is jó alapjaink voltak. A nagy fehér és lapály nagyszülőknél is rendelkezésünkre állt a kiváló fenotípus, az erős és szilárd csontozat, a nagy ráma és testkapacitás, a kiváló tejelőképesség, élénk vérmérséklet, és a nagy életteljesítmény. Az F1 szülőállományt célzó keresztezésekben jól érvényesült a nagyszülők kiváló kombinációs képessége. Erős szelekcióval mára általános lett az oldalanként min. 8-8, jó eloszlású, fejlett csecsbimbó. A legjobb tenyészetekben jelentősen javultak a szaporasági mutatók úgy, hogy közben nem csökkent a napos malacok élősúlya, vitalitása és az almok kiegyenlítettsége.
A befejező fajták is kiválóan kombinálódnak az F1 anyákkal. Az utánuk született hízók jó takarmányértékesítők, gyorsan fejlődnek, egyöntetűek, kiváló magyar minőséget adnak. A SEUROP minősítési rendszerben a legjobb kategóriákban vágódnak.
A következő tíz évre is az jelenti majd a legnagyobb kihívást, hogy a magyar genetikát használó üzemekben továbbra is gazdaságos legyen a termelés. Az F1 kocáink választásig „önállóan” legyenek képesek malacaik felnevelésére, és az állatok igényeinek optimális kielégítésére kell törekedni, hogy azok realizálni tudják genetikai képességeiket.
A sertéstenyésztőknek egyre nehezebb megjelenni a kiállításokon élő állattal. Hogyan lehetne ilyen nehezített körülmények között mégis jól bemutatni a magyar eredményeket?
Fontosnak tartjuk a kiállításokon való megjelenést, addig azonban minden más lehetőséget is meg kell ragadnunk: honlapjainkat rendszeresen frissítjük, különböző médiafelületeken hirdetjük tenyészállatainkat, szolgáltatásainkat és termékeinket. Rendszeresen szervezünk szakmai rendezvényeket. Célszerű lenne a legtöbb tenyészállat-előállító telepen állategészségügyi szempontból biztonságos állatbemutató feltételeit kialakítani, ezek azonban igen forrásigényes beruházások.
Összeállította: Dr. Kummer Luca
Forrás: www.allattenyesztok.hu